Tőlem-neked (2022) dalszövegek

Tőlem Neked

1. TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT (HU-TR)

Archív felvétel:
Gyűjtés időpontja és helyszíne: 1930, Bogdánfalva (Moldva)
Gyűjtő: Veress Sándor
Énekel: Kozsán Józsi

“Ződ pántlika, könnyed gúnya,
Virágom, virágom,
Ződ pántlika könnyed gúnya,
Virágom virágom.

Mert azt a szél könnyen fújja,
Virágom, virágom,
Mert azt a szél könnyen fújja,
Virágom, virágom.”

Yeşil kurdele yeğni olur,
Çiçeğim, çiçeğim.
Yel üfürür, tez uçurur,
Çiçeğim, çiçeğim.

De a fátyol nehéz gúnya,
Virágom, virágom,
Mert azt a bú leszaggasztja,
Virágom, virágom.

Duvak dersen pek ağırdır,
Çiçeğim, çiçeğim,
Gamdan, kederden yırtılır,
Çiçeğim, çiçeğim.

Eltelt tavasz és még eljő,
Virágom, virágom,
Akkor egy fa nem egy erdő,
Virágom, virágom.

Te sem vagy szívem gyémántkő,
Virágom, virágom,
Lágyítson meg a Teremtő,
Virágom, virágom!

Geçti bahar, yine gelir,
Çiçeğim, çiçeğim,
Tek ağaçtan orman m’olur,
Çiçeğim, çiçeğim.

Elmas değilsin a canım,
Çiçeğim, çiçeğim,
Yumuşatsın seni Tanrım,
Çiçeğim, çiçeğim.
Virágom, virágom,
Çiçeğim, çiçeğim.

Tavaszi szél vizet áraszt,
Virágom, virágom,
Minden madár társat választ,
Virágom, virágom.

Bahar yeli sele döner,
Çiçeğim, çiçeğim.
Kuşlar bir bir eşin seçer,
Çiçeğim, çiçeğim.
Virágom, virágom.

2. BAHAR YELİ SELE DÖNER (TR)

Bahar yeli sele döner,
Çiçeğim, çiçeğim,
Kuşlar bir bir eşin seçer,
Çiçeğim, çiçeğim.

Ya ben kimi seçsem şimdi,
Çiçeğim, çiçeğim,
Sen beni seç, ben de seni,
Çiçeğim, çiçeğim.

Yeşil kurdele yeğni olur,
Çiçeğim, çiçeğim.
Yel üfürür, tez uçurur,
Çiçeğim, çiçeğim.

Duvak dersen pek ağırdır,
Çiçeğim, çiçeğim,
Gamdan, kederden yırtılır,
Çiçeğim, çiçeğim.

Geçti bahar, yine gelir,
Çiçeğim, çiçeğim,
Tek ağaçtan orman m’olur,
Çiçeğim, çiçeğim.

Elmas değilsin a canım,
Çiçeğim, çiçeğim,
Yumuşatsın seni Tanrım,
Çiçeğim, çiçeğim.
Çiçeğim, çiçeğim,
Çiçeğim, çiçeğim.

3. YEMEN TÜRKÜSÜ (TR-HU)

Havada bulut yok, bu ne dumandır?
Mahlede ölüm yok, bu ne şivandır?
Şu Yemen elleri ne de yamandır?

Aho Yemen’dir, gül ü çemendir,
Giden gelmiyor, acep nedendir?
Burası Muş’tur, yolu yokuştur,
Giden gelmiyor, acep ne iştir?

Nincsen felhő az égen, ez a füst mi lehet?
Nincsen gyász e vidéken, e zokogás mi lehet?
A yemeni földek, oly kegyetlenek!

Ó, hát ez Yemen, földje fű és rózsa,
Ki oda megy, nem jő, mért nem jő vissza soha?
Ez itt Mus városa, bánatköves az útja,
Ki oda megy, nem jő, mért nem jő vissza soha?

Kışlanın önünde redif sesi var,
Bakın çantasında acep nesi var,
Bir çift kundurayla bir de fesi var.

Aho Yemen’dir, gül ü çemendir,
Giden gelmiyor, acep nedendir?
Burası Muş’tur, yolu yokuştur,
Giden gelmiyor, acep ne iştir?

Leszerelőktől zeng az egész kaszárnya,
Nézzétek mit rejt ó, vállukon a tarisznya,
Van egy pár cipő benne, fezi piros kalap.

Ó, hát ez Yemen, földje fű és rózsa,
Ki oda megy, nem jő, mért nem jő vissza soha?
Ez itt Mus városa, bánatköves az útja,
Ki oda megy, nem jő, mért nem jő vissza soha?
Burası Muş’tur, yolu yokuştur,
Giden gelmiyor, acep ne iştir?

4. Ó, HÁT EZ YEMEN (HU)

Nincsen felhő az égen, ez a füst mi lehet?
Nincsen gyász e vidéken, e zokogás mi lehet?
A yemeni földek, oly kegyetlenek!

Ó, hát ez Yemen, földje fű és rózsa,
Ki oda megy, nem jő, mért nem jő vissza soha?
Ez itt Mus városa, bánatköves az útja,
Ki oda megy, nem jő, mért nem jő vissza soha?

Leszerelőktől zeng az egész kaszárnya,
Nézzétek mit rejt ó, vállukon a tarisznya,
Van egy pár cipő benne, fezi piros kalap.

Ó, hát ez Yemen, földje fű és rózsa,
Ki oda megy, nem jő, mért nem jő vissza soha?
Ez itt Mus városa, bánatköves az útja,
Ki oda megy, nem jő, mért nem jő vissza soha?
Ez itt Mus városa, bánatköves az útja,
Ki oda megy, nem jő, mért nem jő vissza soha?

5. A FÉNYES NAP (HU)

A fényes nap immár elnyugodott,
A föld színye sötétbe maradott,
Nappali fény éjjelre változott,
Fáradtaknak nyugodalmat hozott.

Vessünk számot hát édes Istenem,
Hogy lelkemet ne kelljen féltenem,
Hogy lehessen bátrabban szólanom,
Midőn meg kell előtted állanom.

Napkelettől egész napnyugatig,
Szent nevedbe bíztam én fáradtig,
De megbocsáss, mert szívemből szánom,
Könnyek miatt szemembe nincs álom.

Ne szólíts ki Uram készületlen,
Ne szólíts ki Uram készületlen,
Vezess elébb az enyhítő kútra,
S úgy bocsáss el engem a nagy útra!
Vezess elébb az enyhítő kútra,
S úgy bocsáss el engem a nagy útra!

6. IŞIK SAÇAN GÜNEŞ (TR)

Işık saçan güneş battı artık,
Yeryüzünü kapladı karanlık,
Gündüz ışığı geceye erdi,
Yorgunlara huzuru getirdi.

Hükmümü ver artık Yüce Tanrım,
Ruhum için kalmasın hiç kaygım,
Artık dilim söylesin korkmadan,
Senin huzuruna vardığım an.

Gündoğ’sundan ta günbatısına,
Güvendim ben hep kutsal adına,
Affet beni gerçekten pişmanım,
Uyku nedir bilmem, akar yaşım.

Hazırlıksız alma Yüce Tanrım,
Hazırlıksız alma Yüce Tanrım,
Önce serinlik ver bu ruhuma,
Sonra sal beni o büyük yola.
Önce serinlik ver bu ruhuma,
Sonra sal beni o büyük yola.

7. SEVERİM BEN SENİ (TR)

Severim ben seni candan içeru,
Severim ben seni candan içeru,
Yolum vardır bu erkândan içeru,
Yolum vardır bu erkândan içeru.

Süleyman kuş dili bilir dediler,
Süleyman kuş dili bilir dediler,
Süleyman var Süleyman’dan içeru,
Süleyman var Süleyman’dan içeru.

Beni bende demen bende değilem,
Beni bende demen bende değilem,
Bir ben vardır bende benden içeru,
Bir ben vardır bende benden içeru.

Miskin Yunus gözü tuş oldu Dosta,
Miskin Yunus gözü tuş oldu Dosta,
Kapında kuldur sultandan içeri,
Kapında kuldur sultandan içeri.
Kapında kuldur sultandan içeri,
Kapında kuldur sultandan içeri.

8. SZERETLEK, SZÍVEMBŐL (HU)

Szeretlek szívemből, szívemnek mélyéről,
Szeretlek szívemből, szívemnek mélyéről,
Jótettek útján vándorlok hozzád,
Jótettek útján vándorlok hozzád.

Azt mondták, madárnyelv tudója bölcs Szulejmán,
Azt mondták, madárnyelv tudója bölcs Szulejmán,
De Szulejmán lelke mélyén még bölcsebb Szulejmánt látsz,
De Szulejmán lelke mélyén még bölcsebb Szulejmánt látsz.

Önmagamban nem lakom, nem lakom énbennem,
Önmagamban nem lakom, nem lakom én bennem,
Önmagamban lakik egy “én”, lelkemnek legmélyén,
Önmagamban lakik egy “én”, lelkemnek legmélyén,

Yunus rápillant “Isten-Barátjára”,
Yunus rápillant “Isten-Barátjára”,
Szolgaként a kapunál nemesebb ő egy szultánnál,
Szolgaként a kapunál nemesebb ő egy szultánnál.

9. CSILLAGOK, CSILLAGOK (HU)

Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok,
A szegénylegénynek utat mutassatok!
Mutassatok utat a szegénylegénynek,
Nem találja házát a szeretőjének.

Istenem, Istenem, édes jó Istenem,
Mikor lesz énnékem szép, szabad életem?
Akkor lesz énnékem szép, szabad életem,
Mikor a babámat kedvemre ölelem.

Udvarom közepén egy kerek almafa,
Ahhoz van békötve egy szép pejparipa,
Arany a zablája, pántlika kantárja,
Talán kedves rózsám te vagy a gazdája?
De gazdája nem vagyok, nevelője vagyok,
Egy barna legénynek szeretője vagyok.

10. YILDIZLAR, YILDIZLAR (TR)

Yıldızlar, yıldızlar, iyice parlayın,
Yolunu gösterin şu delikanlının.
Yol gösterin ona, bu garip yoksula,
Kavuşabilsin o da yavuklusuna.

Hey Tanrım, hey Tanrım, benim Yüce Tanrım,
Acep ben ne zaman özgür olacağım?
Ne zaman yarimi bağrıma basarım,
İşte ben o zaman tam özgür olurum.

Avlumun orta yerinde var bir elma,
Bir doru küheylan bağlı o ağaca,
Altındandır gemi, kurdele dizgini,
Yoksa tatlı gülüm, sen misin sahibi.
Sahibi değilim, onun seyisiyim,
Kumral bir oğlanın da sevgilisiyim.

11. BEN SENİ SEVDUĞUMİ (TR-HU)

Ben seni sevduğumi da dünyalara bildurdum,
Ben seni sevduğumi da dünyalara bildurdum,
Endurdun gaşlaruni, babani, babani mi eldurdum?
Endurdun gaşlaruni, endurdun gaşlaruni, babani, babani mi eldurdum?

Elmondtam én a világnak, hogy szívemből szeretlek,
Elmondtam én a világnak, hogy szívemből szeretlek,
Oly haragosan nézel rám, tán apádat, tán apádat öltem meg?!
Oly haragosan nézel rám, tán apádat, tán apádat öltem meg?!

Gemiler Giresun’e oy yar olayım sesune,
Gemiler Giresun’e oy yar olayım sesune,
Bir daha vurayıdı, oy, oy, oy, oy,
Nefesun Nefesume.

Oy aman, gelin aman,
Aldı dağları duman,
Doğru yürü ah gelin,
Bayıldım, aman, aman.
Doğru yürü ah gelin,
Bayıldım, aman, aman.

Hajók mennek Gireszunba, hangod hívja szívemet,
Hajók mennek Gireszunba, hangod hívja szívemet,
Bárcsak találkozna még hej, hej, hej, hej,
Lélegzeted az enyémmel!
Bárcsak találkozna még hej, hej, hej, hej,
Lélegzeted az enyémmel!

Ó, menyecske, menyecske,
Köd borítja a hegyet,
Járj az úton egyenest,
Megszédítesz engemet!
Járj az úton egyenest,
Megszédítesz engemet!

12. ELMONDTAM ÉN A VILÁGNAK (HU)

Elmondtam én a világnak, hogy szívemből szeretlek,
Elmondtam én a világnak, hogy szívemből szeretlek,
Oly haragosan nézel rám, tán apádat, tán apádat öltem meg?!
Oly haragosan nézel rám, tán apádat, tán apádat öltem meg?!

Hajók mennek Gireszunba, hangod hívja szívemet,
Hajók mennek Gireszunba, hangod hívja szívemet,
Bárcsak találkozna még hej, hej, hej, hej,
Lélegzeted az enyémmel!
Bárcsak találkozna még hej, hej, hej, hej,
Lélegzeted az enyémmel!

Ó, menyecske, menyecske,
Köd borítja a hegyet,
Járj az úton egyenest,
Megszédítesz engemet!
Járj az úton egyenest,
Megszédítesz engemet!

13. HA FELMEGYEK ARRA MAGOS, NAGY HEGYRE (HU)

Ha felmegyek arra magos, nagy hegyre,
Föltekintek a csillagos, nagy égre.
Csillagos ég, merre van a, merre van az én hazám?
S merre sirat engem az édesanyám?

De szeretnék az erdőbe fa lenni,
Ott is csak a tölgyfa nevet viselni,
Mert a tölgyfa kék lánggal ég, kék lánggal füst nélkül,
Az én szívem soha nincs bánat nélkül.

S árva madár, mit keseregsz az ágon?
De nem csak te vagy elhagyott ez világon,
Nékem sincsen édesapám, édesapám sem anyám,
Mégis a Jóisten gondot visel rám.

14. ÇIKIVERSEM KARŞIKİ YÜCE DAĞA (TR)

Çıkıversem karşıki yüce dağa,
Bakıversem yıldızlı sonsuz göğe.
Yıldızlı gök, nerde kaldı, nerde kaldı vatanım?
Benim için nerde ağlar anacığım?

Ah, ormanda bir ağaç olsa idim,
Ormandayken meşe olaydı adım.
Meşelerin mavi olur, dumansızdır alevi,
Yüreciğim hiç gamsız olmadı ki.

Ey öksüz kuş, ne sızlanırsın dalda?
Bir sen değilsin kimsesiz, dünyada.
Benim de yok kimseciğim, ne anam var ne babam,
Yaradandır derdime derman olan.

15. MAVİLİM (TR-HU)

Mavilim mavişelim,
Mavilim mavişelim,
Tenhada buluşalım, Mavilim,
Tenhada buluşalım, Mavilim.

Édesem, kékbe boruljunk,
Édesem, kékbe boruljunk!
Kékecském, találkozzunk kettecskén,
Kékecském, találkozzunk kettecskén!

Mavilim herg ediyor,
Mavilim herg ediyor,
Hergini terk ediyor Mavilim,
Hergini terk ediyor Mavilim.

Kékecském a mezőt szántja,
Kékecském a mezőt szántja,
Majd otthagyja szántott földjét, Kékecském,
Majd otthagyja szántott földjét, Kékecském.

Hergin başını yesin,
Hergin başını yesin,
Yarim elden gidiyor, Mavilim,
Yarim elden gidiyor, Mavilim.

Ej, mit ér ez a szántás,
Ej, mit ér ez a szántás?!
Elveszítem Kékecskémet, jaj nekem,
Elveszítem Kékecskémet, jaj nekem!

Kurban olduğum Allah,
Kurban olduğum Allah,
Tez gönder kavuşalım, Mavilim,
Tez gönder kavuşalım, Mavilim.

Istenem, tiéd vagyok,
Istenem, tiéd vagyok!
Küldd el nékem az én kedves Kékecském,
Küldd el nékem az én kedves Kékecském!

Çal davılcı davılı, davılı,
Çal zurnacı zurnayı, zurnayı.
Ej, te dobos csak szóljon davulod!
Ej, te zurnás, te csak fújjad a sípod!

16. KÉKECSKÉM (HU)

Édesem, kékbe boruljunk,
Édesem, kékbe boruljunk!
Kékecském, találkozzunk kettecskén,
Kékecském, találkozzunk kettecskén!

Kékecském a mezőt szántja,
Kékecském a mezőt szántja,
Majd otthagyja szántott földjét, Kékecském,
Majd otthagyja szántott földjét, Kékecském.

Ej, mit ér ez a szántás,
Ej, mit ér ez a szántás?!
Elveszítem Kékecskémet, jaj nekem,
Elveszítem Kékecskémet, jaj nekem!

Istenem, tiéd vagyok,
Istenem, tiéd vagyok!
Küldd el nékem az én kedves Kékecském,
Küldd el nékem az én kedves Kékecském!
Ej, te dobos csak szóljon davulod!
Ej, te zurnás, te csak fújjad a sípod!

17. YÜKSEK YÜKSEK TEPELERE (TR-HU)

Yüksek yüksek tepelere ev kurmasınlar.
Hegytetőre, vadvidékre ne rakjanak fészket!
Aşrı aşrı memlekete kız vermesinler.
Messzi földre lányaikat ne adják férjhez!

Annesinin bir tanesini hor görmesinler.
Az anyának a leányát senki meg ne vesse!
Uçan da kuşlara malum olsun,
Ben annemi özledim.
Hem annemi, hem babamı,
Ben köyümü özledim.

Ó, ti madarak, fenn az égen,
Hiányzik anyám nékem!
Édesanyám, édesapám,
Hiányzik az én hazám.
Édesanyám, édesapám,
Hiányzik az én hazám.

Babamın bir atı olsa binse de gelse,
Ha apámnak lova volna, felnyergelné, s jönne.
Annemin yelkeni olsa açsa da gelse,
Ha anyámnak hajója volna, hozzám eljőne.
Kardeşlerim yollarımı bilse de gelse,
Testvéreim az utat tudnák, útra kelnének.

Uçan da kuşlara malum olsun,
Ben annemi özledim.
Hem annemi, hem babamı,
Ben köyümü özledim.

Ó, ti madarak, fenn az égen,
Hiányzik anyám nékem!
Édesanyám, édesapám,
Hiányzik az én hazám.
Hem annemi hem babamı,
Ben köyümü özledim.

18. HEGYTETŐRE, VADVIDÉKRE (HU)

Hegytetőre, vad vidékre ne rakjanak fészket,
Hegytetőre, vad vidékre ne rakjanak fészket!
Messzi földre lányaikat ne adják férjhez,
Messzi földre lányaikat ne adják férjhez!
Az anyának a leányát senki le ne nézze,
Egyetlenegy leánykáját senki meg ne vesse!

Ó, ti madarak, fenn az égen,
Hiányzik anyám nékem!
Édesanyám, édesapám,
Hiányzik az én hazám.

Ó, ti madarak, fenn az égen,
Hiányzik anyám nékem!
Édesanyám, édesapám,
Hiányzik az én hazám.
Édesanyám, édesapám,
Hiányzik az én hazám.

Ha apámnak lova volna, felnyergelné, s jönne,
Ha apámnak lova volna, felnyergelné, s jönne,
Ha anyámnak hajója volna, hozzám eljőne,
Ha anyámnak hajója volna, hozzám eljőne,
Testvéreim az utat tudnák, útra kelnének,
Testvéreim az utat tudnák, útra kelnének.

Ó, ti madarak, fenn az égen,
Hiányzik anyám nékem!
Édesanyám, édesapám,
Hiányzik az én hazám.

Ó, ti madarak, fenn az égen,
Hiányzik anyám nékem!
Édesanyám, édesapám,
Hiányzik az én hazám.
Édesanyám, édesapám,
Hiányzik az én hazám.

19. ÉRIK A SZŐLŐ (HU-TR)

Érik a szőlő,
hajlik a vessző,
bodor a levele,
két szegény legény
szántani menne,
de nincsen kenyere.

Van vereshagyma
a tarisznyába’,
keserű magába,
szolgalegénynek,
hej, a szegénynek,
de kevés vacsora.

Főzz neki levest,
süss neki bélest,
hadd egyen eleget,
van vereshagyma
karikára vágva,
jó lesz vacsorára.
Van vereshagyma
karikára vágva,
jó lesz vacsorára.
Üzüm yetişir,
dalı eğilir,
bükülü yaprağı,
iki yoksul genç
çifte gidecek,
kalmadı ekmeği.

Bir baş sovanı
var heybesinde,
zehir gibi, yenmez,
delikanlıya,
bu zavallıya,
bir öğün de olmaz.
Çorbayı devşir,
tatlıyı pişir,
doyasıya yesin,
bir baş soğanı
halka doğrayıp,
yemeğine katsın.
Bir baş soğanı
halka doğrayıp,
yemeğine katsın.

20. ÜZÜM YETİŞİR (TR)

Üzüm yetişir,
dalı eğilir,
bükülü yaprağı,
iki yoksul genç
çifte gidecek,
kalmadı ekmeği.

Bir baş sovanı
var heybesinde,
zehir gibi, yenmez,
delikanlıya,
bu zavallıya,
bir öğün de olmaz.
Çorbayı devşir,
tatlıyı pişir,
doyasıya yesin,
bir baş soğanı
halka doğrayıp,
yemeğine katsın.
Bir baş soğanı
halka doğrayıp,
yemeğine katsın.