Élettörténeteket, sorsokat gyűjtök, amik tanítanak engem, talán téged is, és másokat is… Végül ezekből a beszélgetésekből dalok születnek…
Gyerekkorom óta nagyon foglalkoztatnak a különböző sorsok, gondolkodásmódok. Szeretek beszélgetni, együtt lenni másokkal. Figyelni, ahogy csillog a szemük, ahogy megjelenik tekintetükben az a „fényes szikra”, ami mindannyiunkban benne van. A népdalok többek között ezért is ragadtak magukkal, mert általuk egy őszinte és életszerű világba csöppenhettem. A műfaj magával hordozza a „gyűjtéseket”, a találkozásokat olyan emberekkel, akik még hordozzák a régmúlt kincseit és örökségét. A mai napig ámulattal hallgatom az idősek szavait és dalait, akik kapaszkodókat nyújtanak egy szebb és teljesebb világ felé.
2016-ban az újabb népdalösszeállításaimon túl megszületett az első saját dalom, az „Átváltozás”. Egy új zenei világ kapuja nyílt ki számomra, ami nagyon hasonló volt a korábbihoz, mégis egy teljesen új út. Úgy éreztem, hogy a különböző zenei hagyományok dallamainak és szövegeinek összefonásán túl az alkotásnak egy nagyon izgalmas módja a szövegírás és a zeneszerzés. Gerivel, a Férjecskémmel sokat beszélgettünk az Átváltozásról és mivel olyan sok emberben okozott pozitív visszhangot, ezért úgy éreztük, érdemes lenne egy lemezbe sűríteni ezt az újabb zenei világot, amiben ez a két alkotási mód találkozik. Az lemez megszületésének mikéntjét sokáig nem tudtam, de egyszer csak „bevillant” hogyan tudnék elindulni….
„….nehéz sorsú embereket látok magam körül, akikkel beszélgetek. Diktafon a kezemben, és hallgatom a történetüket, figyelem a szemük csillogását, szívvel-lélekkel együtt vagyok velük. Élettörténeteket, sorsokat gyűjtök, amik tanítanak engem, talán téged is, és másokat is… És ezekből a beszélgetésekből dalok születnek…”
Valahogy így láttam magam belül. Ez a belső álom magával ragadt és kezd valósággá válni. Olyan dalok vannak születőben, amelyeket nem csak én egyedül, vagy a zenésztársaimmal alkotok meg, hanem más szociálisan vagy egészségügyileg hátrányos helyzetű emberekkel való beszélgetések által. Dalok születnek, amelyek egy-egy sorsot, egy-egy szociális helyzetet/társadalmi réteget képviselnek. Ehhez a művészeti kezdeményezéshez hála Istennek egyre több partnerintézmény kapcsolódik, mint pl. a MUS-E program, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, vagy a Pető Intézet.
Mindenkiben ott él egy kicsi hős, ami „megmozgat száz hegyet”, aki átváltozik pillangóvá, vagy “Vasemberré”, vagy csak egyszerűen képes a buktatókon önmagát és másokat is átsegíteni. Egy olyan „fényes szikra”, ami „nem parancsol és nem panaszol„ és igazán szeret. Ez a „fényes szikra” ott lakozik ezekben a rendkívül nehéz sorsú emberekben is.
Így beszélgetek pl. hajléktalannal, magára hagyott idős emberrel, daganatos gyermekkel, nehéz sorsú anyával….Ők alázatukkal, kitartásukkal, derűjükkel példák lehetnek azok számára, akik megtorpantak a változás küszöbénél, vagy akik látszólag teljes életet élnek, de mégsem boldogok igazán. Én az emberi találkozásoktól vagyok igazán boldog. De talán mondhatom azt is, hogy mindannyian. Hisz, ha csak egyedül élnénk, elszigetelve a másiktól, akkor egy idő után betemetne minket az egyedüllét. Pont emiatt úgy érzem nekik is sokat adhat ez a folyamat, mert a rendszeres találkozásaink, beszélgetéseink és ha ők is kívánják, akkor a lemezmegjelenés által egyfajta pozitív figyelem irányulhat rájuk. Ez mindenképpen jó hatással lehet a lelkivilágukra, és előrelendítő erővel bírhat az életüket tekintve.
Igazi boldogság és egyben nagy fájdalom is ezekkel az emberekkel beszélgetni. Felfoghatatlan, hogy min mentek keresztül, mégis képesek mosolyogni és életük tanulságát megosztani. Az egyik beszélgetőtársam azt mondta legutóbb, hogy egyetlen dolgot változtatna meg az emberek gondolkodásmódjában: ne ítélkezzenek, ne általánosítsanak! Mindenkinek megvan a maga sorsa, amibe mi nem láthatunk bele és emiatt nem ítélkezhetünk felette. Én ezeket a sorsokat szeretném kicsit közelebb hozni Hozzátok a dalok szárnyán.
Igen ám, de nem csak én vagyok Átváltozásban, hanem hála Istennek egyre többen! 🙂 Megragadnám az alkalmat, és be is mutatnám Nektek azt, aki mostantól az Átváltozás Blogot fogja kezelni, feltölteni tartalommal. Melis Dóri szabadúszó újságíró, blogger és utazó. A kultúra és művészet mellett a nomád élet lelkes híve. Nemrégiben érkezett haza egy világkörüli útról a vőlegényével. Az utazásuk végcélja pedig nem más, mint Marokkó volt (Apukám marokkói 🙂 )!!! Szóval nagyon beleillik a kis bővülő csapatunkba, és nagy lelkesedéssel veti bele magát az Átváltozásba! A blogbejegyzéseken belül természetesen mindig üzenni fogok Nektek egy-egy személyes gondolattal, de Dóri lesz az, aki a dalok születésének folyamatát „dokumentálni” fogja.
Fogadjátok szeretettel sorainkat!! 🙂
Mesi
Blog.hu: http://guessousmajdamaria-atvaltozas.blog.hu/
..